Összesen 54 útszakaszon változtatott a Magyar Közút Zrt. (MK) az addig érvényes sebességkorlátozásokon 2025-ben, majd új közlekedési táblákat helyezett ki.

Többségében csökkentették a korábban megengedett maximális haladási tempót az érintett útszakaszokon, ahol a rutinból autózás helyett figyelni és a korábbiakhoz képest lassulni kell. Néhány útszakaszon viszont gyorsabban lehet majd haladni a járművekkel, mint addig.

Miért változtatják meg egyes utakon egyik napról a másikra, hogy mennyivel lehet ott autózni?

Nincsenek kőbe vésve a sebességhatárok az útjainkon, könnyen lehet, hogy ahol évek óta 90-nel vagy 50-nel autózunk, motorozunk és haladnak a buszok, kamionok, ott a jövő héttől már szabálytalan így haladni. Senki ne vezessen megszokásból, ugyanis a közlekedési törvény szerint több hatóságnak is feladata mások mellett a sebességhatárok állandó kontrollja is: ha szükséges, csökkentik, avagy megemelik.

Előírás szerint ötévenként minden autópálya és főút sorra kerül, de a kötelező felülvizsgálatok mellett a Magyar Közút, a Budapest Közút Zrt. (BK), az önkormányzatok, vagy éppen a rendőrség is bármikor változtathat az utak sebességhatárain.

Különféle okok állhatnak a módosítások mögött:

forgalmi adatok (például egy addig gyér forgalmú útszakasz mellé hipermarket épül, aminek következtében sokszorosára emelkedik ott a járműforgalom)
balesetszám (településeken belül és kívül egyaránt előfordulhat, hogy sebességhatár-csökkentéshez nyúlnak a hatóságok olyan helyeken, ahol sok a baleset)
útminőség (évek óta egyre gyakoribb példa, hogy kátyúsodás után nem felújítás következik, hanem leszedik az addigi 90-es, 80-as stb. táblákat, és 70-eseket, 60-asakat raknak ki helyettük, mindezek mellett egyéb üzemeltetési tapasztalatok alapján is módosíthatnak az útkezelők vagy önkormányzatok a sebességkorlátozó táblákon.

A hazai szervezetek közül messze az MK nézi át a legtöbb utat, ezért a Vezess az ország autóútjait, fő-, és mellékútjait ellenőrző szervezettől közli az összes, 2025-ben megváltoztatott sebességhatár pontos helyét.

Ahol megemelték az autózás maximális sebességét

A forgalomba helyezett személyautók egyre erősebbek és gyorsabbak (valamint javulnak az aktív és passzív biztonsági rendszereik), a Magyar Közút adatai szerint minimális mértékben követi ezt a trendet az infrastruktúra.

A rendőrség által hosszú évek óta hangoztatott tény, hogy minél magasabb sebességgel ütközik egy-egy jármű, annál nagyobb a benne utazók – és az elgázolt gyalogosok, kerékpárosok stb. – sérülésveszélye, mégis pár helyen sebességhatár-növelésre is látott lehetőséget az útkezelő.
Igaz, csak négy útszakaszon az egész országban:

Csongrád-Csanád, 47-es főút, 205-2015-ös kilométerszelvény (ksz.), 90 km/óráról 100 km/órára emelkedett, a hivatalos indok szerint “emelt sebességű útszakasz felülvizsgálatát követő szakasz kiterjesztés miatt”
Csongrád-Csanádban a 472-es főúton a 201-203 ksz-nél, ugyanúgy 90-ről 100-ra, ugyanaz az indok
Hajdú-Bihar vármegyében a 42-es főúton a 30-35-ös ksz-nél is változott, 60 km/óráról 90 km/órára emelték, oka: “megszűnt a korábbi útállapot miatti korlátozás”
Vas, M80, 186-187-es ksz., ahol a korábbi 60 km/órás táblákat 110-esekre cserélték, mert megszűnt a korábbi végcsomópont az autóút ausztriai folytatása miatt.
Olyan ok miatt csökkentik a sebességhatárt a legtöbbször, ami miatt elvileg nem lenne szabad

Minden autós látott már az út szélén araszolgató narancssárga kisbuszt, sokszor villogó lámpával a tetején. Ilyenkor gyakran az útburkolat minőségét (például a biztonságát) figyelik a Magyar Közút munkatársai a szinte lépésben haladó jármű utasteréből.

Sajnos a leggyakrabban közlekedésbiztonsági ok miatt csökkentik a sebességhatárt egy-egy útszakaszon, egészen konkrétan azért, mert annyira leromlott az állapota, annyi a kátyú, hogy veszélyes lehet a korábban engedett sebességhatárt elérve közlekedni.

Evidencia lenne az utak minden méterének biztonságossá tétele, amint az alábbi lista is bizonyítja, a múltban ez számos helyen nem történt meg, ezért nyúl az MK kényszerből a sebességcsökkentés eszközéhez.

Vármegyékre bontva közöljük a változásokat, a második hasábban az út száma, majd a kilométerszelvények számai következnek, aztán a két sebességhatár: mennyire csökkent, és mennyiről. Végül a hivatalos indoklás.

Természetesen megkérdeztük, hogy idén mely utakon várható a jelenlegi sebessséghatárok megváltoztatása, de erről nem tudtak információval szolgálni, mivel ezek “nem hosszabb távon betervezett változások, hanem tapasztalatok, balesetelemzés, forgalmi rend felülvizsgálat alapján bekövetkező módosítások”.

 

• sebességkorlátozás
• táblacsere
• felújítás