Ukrajna az utóbbi hónapokban célba vette az orosz energia-infrastruktúrát. Kijev rakéta- és dróncsapásokkal igyekszik akadályozni az orosz hadsereg ellátását, és elérni, hogy a háborút az orosz polgári lakosság is megérezze. De mennyire hatásos ez a kampány, és milyen veszélyei vannak?

„Minden nap látok olyan autókat, amelyeket az út szélén hagytak, mert kifogytak az üzemanyagból. A benzinkutakon pedig hosszú sorok és ökölharcok alakulnak ki” – nyilatkozta az al-Dzsazírának az orosz megszállás alatt álló Szimferopol névtelenséget kérő lakója, miután az orosz hatóságok korlátozásokat vezettek be: autónként csak 20 liter üzemanyagot szabad tankolni a Krím-félszigeten. Azonban az üzemanyaghiány nemcsak a megszállt ukrán területek sajátja, egész Oroszországból hasonló jelentések érkeznek.

QP | Quality Placement

Az Ukrajnához közel fekvő orosz települések lakóit komolyan érintik az orosz energia-infrastruktúra ellen intézett egyre gyakoribb ukrán támadások, és az emiatt keletkező ellátási nehézségek. Kijev drónjainak és rakétáinak célpontjai főképp

az orosz olajfinomítók,
csővezetékek,
terminálok,
üzemanyag-tárolók,
és a nyugati szankciók ellenére nyersolajat szállító úgynevezett „árnyékflotta” tartályhajói is.

Az orosz BBC értesülései szerint az Oroszországi Föderáció 89 tagjából 57-ben zavar van az üzemanyagellátásban.

A lap szerint probléma azokat a területeket érinti leginkább, amelyeknek nincs saját olajfinomítója. Így például Moszkvát az energiakrízis azért nem érte még el, mert a főváros környéken 5 finomító is található. A Krím-félsziget, és távoli a régiók pedig azért küzdenek gondokkal, mert a nincs saját olajfinomítójuk, és minél távolabb megyünk fővárostól, ez a probléma annál nyilvánvalóbbá válik.

Benzinkutakat kellett bezárni

Rengeteg vidéki benzinkútnak már be kellett zárnia, főleg a nagyvállalatoktól független vállalkozások érintettek. Fontos tudni, hogy az orosz töltőállomások 60 százalékát kisvállalkozók üzemeltetik, a maradékot a nagy olajipari vállalatok. Azonban amikor üzemanyaghiány alakul ki, az olajcégek először a saját érdekeltségükbe tartozó kutakat töltik fel, így az állami vállalatoktól független kereskedők már jóval kevesebb, és jóval drágább finomított terméket tudnak csak vásárolni.

A kisvállalkozókat ráadásul az orosz állami intézkedései sem segítették, a Kreml ugyanis ársapkákat vezetett be egyes kőolajtermékekre (azért, mert a gázolaj például néhány hónap leforgása alatt 10 százalékot drágult). Az ársapka viszont úgy működik, hogy a kutasoknak piaci áron kell megvenniük az olajvállalatoktól a benzint és a gázolajat,de a lakosságnak már hatósági áron kell ezeket továbbértékesíteniük. Ez nyilvánvalóan fenntarthatatlan, a kutasokat tömörítő Orosz Üzemanyagszövetség a kormányhoz fordult az ügyben, de konkrét intézkedés még nem történt – adta hírül az orosz BBC.

Tényleg az ukrán támadások miatt nincs benzin?

A rövid válasz az, hogy igen, de nemcsak amiatt. Az ukrán drón- és rakétatámadások hatására az orosz olajfinomítók termelése mintegy ötödével esett vissza az utóbbi hónapokban – ez annyit tesz, hogy nagyjábol 20 százalékkal kevesebb finomított olajtermék (benzin, gázolaj stb.) áll rendelkezésre kereskedelmi forgalomra, mint korábban.

Ez nyilván komolyan érinti az orosz energiaellátást, de nem ez az egyedüli faktor, ami miatt üzemanyaghiány lépett fel Oroszországban. Az ukrán támadásokon kívül van még négy tényező, amit érdemes figyelembe venni:

Szezonális üzemanyaghiányok eddig is rendszeresen előfordultak Oroszországban, pláne a legtávolabb fekvő szibériai területeken.
Ennek egyik oka, hogy ősszel megnövekedik a kereslet, mert a vidéki fogyasztók „betáraznak” a kemény orosz telekre gázolajból, fűtőolajból.
A másik, hogy Oroszország hiába a világ legnagyobb és a legtöbb nyersanyag felett rendelkező állama, az ellátási rendszere meglepően érzékeny, ami főleg abból fakad, hogy óriásiak a távolságok, és hogy fejletlen a rendszer.
Továbbá a háború fenntartása is rengeteg üzemanyagot emészt fel. A hadsereg felelős a teljes belföldi olajfogyasztás 6-10 százalékáért.
Tehát túlegyszerűsítés azt mondani, hogy csak az ukrán támadások miatt nincs üzemanyag Oroszországban, azonban Kijev akciói kétségkívül felerősítették a lakossági fogyasztók amúgy is problémás ellátását. Ennek ellenére az orosz vezetés továbbra is azt közvetíti, hogy nincs semmi baj és az ellátás zavartalan, miközben pont a Kreml egyes propagandistái beszélnek ennek ellenkezőjéről, és arról, hogy Oroszország már gyakorlatilag elveszítette a háborút Ukrajnában.

Milyen támadások voltak?

Ukrajna az utóbbi hónapokban bekeményített. Sajtóértesülések szerint a 38 legfontosabb orosz olajfinomítóból idén már 21-et ért ukrán találat. Néhány létesítményt többször is eltaláltak, ami hetekig tartó leállást és pánikot okozott a közelben élők körében. A legtöbb ukrán csapás – szám szerint 40 – szeptemberben érte az orosz létesítményeket.

Ezek az orosz területek elleni csapások pedig egyre mélyebben és mélyebben történnek. Az orosz hadsereget ellátó olajfinomítók zömét még a második világháború idején vitték az Urál-hegység mögötti területekre, annak érdekében, hogy a náci szárazföldi invázió csak nagy veszteségek árán tudja ezeket elérni. Azonban amit a német harckocsik nem tudtak, azt mostmár az ukrán drónoknak sikerül elérniük.

A múlt héten történt, hogy egy nyugat-szibériai város, Tyumeny olajfinomítóját ukrán támadás érte. A létesítmény 2000 km-re található az ukrán Határtól. Ilyen mélyre még sosem hatolatak be ukrán drónok Oroszországba. A legtávolabbi támadás rekordja eddig 1600 km volt.

Az ukrán támadások pedig még bénítóbban hathatnak majd, ha Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken a Fehér Házban megállapodást köt a nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákról. Zelenszkij még szeptemberben kérte a fegyvert Trumptól, aki vonakodott ezt Kjiev rendelkezésére bocsátani, mert attól tartott, hogy Oroszország az Egyesült Államok háborús részvételeként értékelheti a közel hangsebességgel közlekedő szuperfegyver bevetését, vagy megtorlásképp Moszkva is a rakétaarzenáljához nyúlna, és még durvább támadásokat intézne Ukrajna ellen.

Lesz-e orosz válasz?

A Brémai Egyetem Kelet-Európai Kutatások munkatársa, Nyikolaj Mitrokin szerint az orosz energia-infrastruktúrát ért ukrán csapások szinte csak elenyésző mértékben voltak negatív hatással az orosz gazdaságra. A szakértő véleménye szerint a dróntámadások által az orosz gazdaságnak okozott kár néhány százalékra tehető, míg egyes ukrán és európai költségvetések helyrehozhatatlan károkat szenvednek tőlük, mert a támadások költségesek. Emellett Kijev akciói nem befolyásolják érdemben az országban folyó harcokat, és megtorló csapásokat válthatnak ki az oroszokból.

Ezek a megtorló támadások már el is kezdődtek. Oroszország is egyre komolyabb csapásokat mér az ukrán energiaellátásra. Pénteken hatalmas orosz drón- és rakétatámadás ért két ukrán hőerőművet Kijevben, ami több órás áramszünetet okozott.

 

• orosz-ukrán háború
• üzemanyag
• korlátozás