A közösségi élelmiszerbolt nem új találmány, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már évtizedek óta működnek hasonlók, de érett formájában még a hozzánk közel eső Bécsbe is csak tavaly év végére jutott el.

Hosszas előkészítés és a kezdeti kisebb alapterületű működés után akkor nyílt meg a Mila „igazi”, 350 négyzetméteres, 3300 cikket kínáló boltja. Összehasonlításul: a ma népszerű diszkont modellben (Aldi, Lidl, Penny) az alapterület nagyobb ugyan, de az állandó árucikkek száma hasonló, általában 2000–4500 között mozog.

A közösségi modell alapvetése, hogy az üzletben csak a boltot fenntartó szövetkezet tagjai (azaz maguk a tulajdonosok) vásárolhatnak, illetve a bécsi megoldásban minden tag megjelölhet még egy személyt vevőnek. Jelenleg tehát a Milának (amely egyébként a német Mitmach-Laden, azaz a közösségi, részvételi bolt rövidítése) 3 ezernél biztosan nincs több vásárlója, de a valóságban tartalmilag még kevesebb, hiszen gyakori lehet, hogy egy háztartás két tagja kapja meg a vevői jogot.

A részvétel nemcsak vásárlási lehetőséget, hanem a bolt üzemeltetésében való kötelezettségvállalást is jelent, minden tagnak havonta egyszer egy háromórás műszakot dolgoznia kell az üzletben. Ez feltételez némi rugalmasságot, hiszen a Mila szerdán és vasárnap zárva van ugyan, de a többi napon reggel 8 és este 20 óra között (szombaton 18 óráig) nyitva tart, azaz adott esetben hétköznap napközben és szombaton is el kell menni az önkéntes, azaz fizetetlen háromórás műszakokra.
Taggá válni egyszeri 180 euró befizetésével lehet, kilépéskor ezt az összeget visszafizetik. A szövetkezet saját tőkéje, 231,6 ezer euró (kb. 84,3 millió forint).

• élelmiszerbolt
• Mila
• közösség