Az elmúlt években nagy ingadozásokat tapasztalhattunk a világ legnépszerűbb reggeli italának piacán. A kávé drágulása manapság nem csupán globális szinten, de még Magyarországon is erőteljesen érződik.

Részben meteorológiai, részben pedig kereskedelempolitikai okokkal magyarázható, hogy az utóbbi időben ismét nagymértékben emelkedett a kávé ára – mutat rá a Portfolio.hu cikke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok szerint a boltban kapható kávé nagyjából 20 százalékkal drágább idén, mint 2024 azonos időszakában. Ha havi bázison nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy januárban és februárban 5 százalék körüli mértékben emelkedett a világ legnépszerűbb reggeli italának ára, amely rövid távon igencsak szokatlan. Őszre viszont már mérséklődtek az árak: ebben az időszakban 0,7 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok.

Az Online Árfigyelő adatai szerint a bolti kávék árai márciusban még a 8 ezer forintos szint közelében mozogtak, október 13-án viszont már a 9300 forint magasságában szárnyaltak. Sőt, szeptemberben elején a 9700 forintot is elérte az átlagos szint.

A nagyobb láncok közötti bontás alapján megállapítható, hogy az átlagárak a diszkontokban mérséklődtek a leglátványosabban. Ennek oka részint a szerényebb kínálat, részint pedig az, hogy a kevésbé megfizethető márkák (Lavazza, Café Frei, Tschibo) általában a szupermarketek polcain érhetők el. Ennek köszönhető többek között az is, hogy nagy a szórás a különböző bolttípusok között, a vevők a diszkontokban jelentősen alacsonyabb kilogrammonkénti árakkal találkozhatnak, kivált a saját márkás termékek mezőnyében. Az egyes kávék között szintén komoly eltérések figyelhetők meg: a Lavazza például amellett, hogy magasan az átlag fölött mozog, az elmúlt hónapokban még drágult is a hazai üzletekben. Remek ellenpélda a Lidl Bellarom nevű márkája, mely stabilabb és alacsonyabb árszinttel van jelen.

A kávé világpiaci árát hatalmas ingadozások jellemezték az elmúlt egy év során. Az ICO (International Coffee Organization) kompozit indikátora szerint az árak februárban emelkedtek új csúcsra, aztán nyáron jött egy jelentősebb visszaesés, hogy augusztusban, illetve szeptemberben újra kezdetét vegye a drágulás. E tendencia a korlátozott kínálattal, a kedvezőtlen időjárási körülményekkel és a szabályozási bizonytalanságokkal magyarázható.

Az arabica kávé év elején több évtizedes rekordokat döntött a brazíliai szárazság miatt, februárban pedig intenzív rali bontakozott ki a tőzsdén, miközben a készletek sosem látott mélypontra zuhantak. A robusta ára 2024 második felétől kezdődően szökött a magasba, főként a vietnami kínálat szűkössége miatt, de az aszály és az esőzések miatti késlekedések is fontos szerepet játszottak a folyamatban.

A szabályozási és kereskedelmi tényezők szintén nehezen túlbecsülhető befolyást gyakoroltak a piacra. Az Európai Unió erdőirtás-mentes szabályozása (EUDR) körüli bizonytalanság és a bevezetés elodázása az idén már többször is megrengette a kávépiacot, az egyébként is ingatag helyzetet pedig csak tetézte, hogy augusztus 6-án az Egyesült Államok 50 százalékos vámot vetett ki a brazil kávéra, amit a helyi exportőrök az arabica árrobanás egyik fő okának tartanak, hiszen az intézkedés nyomán még a kereskedelmi útvonalak is átrendeződtek.

Az előttünk álló hónapokban a brazíliai meteorológiai viszonyok, az amerikai-brazil vámok sorsa, illetve az EU-s EUDR-szabályozás véglegesítése határozhatja meg, milyen irányt vesz a kávé világpiaci árának alakulása.

• kávé
• drágulás
• áremelkedés