A napokban a NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) nyílt levélben követelt előrehozott nyugdíjkorrekciót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozata pedig a teljes nyugdíjrendszer korszerűsítését sürgeti. Az érdekképviselet részletes, 10 pontba foglalt javaslattal állt elő – olvasható közleményükben.

A „Javaslat a Magyar Szakszervezeti Szövetség időspolitikájára 2025–2026 évekre” című tanulmány szerint a szociális biztonság megfelelő nyugdíjrendszert feltételez, amely figyelembe veszi az inflációt és a bérek növekedését is. A Parlament ugyanis 2010 után durván beavatkozott a nyugdíjendszerbe, hátrányosan érintve az idős nemzedéket, különösen a korábban nyugdíjba vonulókat.

A közlemény Juhász László tagozatvezetőt idézi, aki szerint meredeken csökkent az ellátásokra fordított összeg. Míg 2010-ig a GDP 11.2%-át fordították nyugdíjkiadásokra, 2019-re ez az arány 8,3%-ra csökkent, miközben a szolgáltatások ára emelkedett. Az idősek relatív elszegényedése tömeges méreteket öltött. Több mint félmillióan kapnak kevesebb ellátást a létminimumnál.

Javaslatok a nyugdíjrendszer korszerűsítésére:

A magyar nyugdíjtörvény, és a 28 EU tagállam miniszterelnöke által elfogadott és aláírt Szociális Jogok Európai Chartája című nyilatkozatból kiindulva, a nyugdíjrendszerek alapvetően két célt tűznek maguk elé:

a nyugdíjazáskor kieső munkajövedelem pótlását, tehát azt, hogy az életpálya során a fogyasztásban ne következzen be drasztikus visszaesés nyugdíjazáskor; és azt követően, valamint az időskori szegénység enyhítését, tehát azt, hogy legalapvetőbb szükségletei fedezésére mindenki jusson legalább egy alacsony összegű időskori bevételhez.
A hosszú távú hitelességet, a rendszerben való minél magasabb fokú részvételt az olyan struktúrák segítik jobban, ahol az egyén nagymértékben meggyőződhet arról, hogy amit aktív életpályája során elvonnak tőle, azt – várható értéken – visszakapja nyugdíjas korában úgy, hogy annak reálértéke – és relatív értéke – megmarad.

Juhász László szerint mindenekelőtt meg kell állítani azt a folyamatot, hogy a GDP-hez viszonyítva egyre kevesebbet költünk nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra Magyarországon, valamint azt, hogy az átlagnyugdíjak aránya a nettó átlagbérekhez képest folyamatosan romoljon a nyugdíjasok kárára.

Javasolt intézkedések:

1. nyugdíjemelés mértékét vegyes (az ár- és béremelkedést egyaránt figyelembe vevő) indexálás alapján kell meghatározni, de úgy, hogy a nyugdíjasok nem kaphatnak kisebb mértékű növelést az inflációnál akkor sem, ha a gazdaság (bérkiáramlás) növekedése kisebb az infláció mértékétől.

2. A nyugdíjminimumot legalább a mindenkori nettó minimálbér ½-ére kell felemelni. A nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből. A torlódó nyugdíjak elkerülése érdekében az új nyugdíjminimum felett is lépcsőzetes – fokozatosan csökkenő mértékű – emelést kell megvalósítani az egy főre eső nyugdíjas létminimum összegéig az általános nyugdíjemelés mellett.

3. Az elmúlt másfél évtizedben kialakult jelentős nyugdíjkülönbségek mérséklésére új nyugdíjkorrekciós törvényt kell megalkotni, úgy, hogy az azonos életút (azonos szolgálati idő és azonos járulékfizetés) után ne legyenek jelentősen eltérő nyugdíjak (lásd 2005. évi törvény az értékvesztett nyugdíjak korrekciójáról).

4. Rugalmas nyugdíjkorhatárra kell átállni, ami megengedi az 1–3 évvel korábbi nyugdíjba vonulást málusz alkalmazásával, illetve tovább dolgozás esetén bónusszal ismeri el a többletet, ezzel is támogatva az idősek foglalkoztatását.

5. Lehetővé kell tenni a nehéz munkakörülmények között dolgozók korengedményes nyugdíjazását.

6. Újra be kell vezetni a kötelező munkáltatói kiegészítő nyugdíjbiztosítást.

7. Meg kell szüntetni azt a nyugdíjasok munkavállalását több ágazatban akadályozó szabályt, hogy – ha munkába akar állni – fel kell függesztenie nyugdíjának folyósítását, és helyette azzal azonos összegű illetmény kiegészítést a munkáltatótól kell kapnia.

8. Azon folyamat elindítása, melynek eredményeként a későbbiekben a nettó átlagkereset 60%-át meghaladja az átlagnyugdíj, miközben a nettó minimálbér legalább 60%-a lesz ugyanebben az időben a minimál nyugdíj összege.

9. A mindenkori időspolitikát Idősügyi kerettörvénybe kell foglalni, amely az idősödők és idősek emberi méltóságának és társadalmi esélyegyenlőségének megtartását szolgálja. A kerettörvény középtávú végrehajtásának feladatait egy új Idősügyi Stratégiában kell megfogalmazni, amelyet Országgyűlési Határozatba kell foglalni és éves szinten az ágazati felelősöknek be kell számolni a Parlament előtt. Csak egy törvényi szintű szabályozás tudja biztosítani az időspolitika eredményességét.

Az idősügyi törvény és az idősügyi stratégia tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek mérhető társadalmi szükségletekre épülnek, amely feladatokhoz forrásokat kell biztosítani és a végrehajtást monitorozni kell.

10. Nyugdíjrendszeren kívüli, azt kiegészítő szociális típusú támogatási formák létrehozása az időskori szegénység felszámolása érdekében (azon esetekben, ahol az idősek a szegénységi küszöbérték alatt élik életüket).

• nyugdíj
• nyugdíjas
• nyugellátás