Az élelmiszer-hamisítás titkos frontvonala
A hamisított élelmiszerek nem csupán pénzt csalnak ki a zsebünkből, de az egészségünket is veszélybe sodorják.
Tudta, hogy a méze lehet, hogy sosem látott méhet, a parmezán pedig tej helyett keményítőt rejt? A hamisított élelmiszerek nem csupán pénzt csalnak ki a zsebünkből, de az egészségünket is veszélybe sodorják. Ráadásul sokszor észre sem vesszük, hogy becsapnak bennünket – csak gyanúsan olcsó az „olívaolaj” vagy gumiízű a „sonka”. Szerencsére az EU már nemcsak a szabályozással, hanem csúcstechnológiás kutatásokkal is felveszi a harcot. Vajon Ön felismerné a hamisat?
Amikor a parmezán csak utánzat – A leggyakoribb élelmiszerátverések
A hamisítás nem feltétlenül egy zuglaborban zajlik – sokszor épp a jól ismert márkák vagy kereskedőláncok polcain találkozhatunk vele. Íme néhány gyakori csalás:
reszelt sajt, ami valójában keményítő és növényi zsír keveréke;
extra szűznek mondott olívaolaj, ami más, olcsóbb olajjal van felöntve;
bor, amit vízzel és színezékkel javítanak fel;
tőkehalnak eladott olcsó halfilé;
méz, ami inkább cukorszirup, mint kaptártermék;
fűszer, amelyet színezett porokkal kevernek fel.
A hamisítók rémálma: így csap vissza a tudomány
Az Európai Unió nem hagyja annyiban: számos kutatási projekt indult az élelmiszerhamisítás visszaszorítására. A FOODSniffer, a FoodIntegrity és az AUTHENT-Net nevet viselő programok célja, hogy a fogyasztó tényleg azt kapja, ami a címkén van. Ehhez a kutatók például:
DNS-vizsgálatokkal azonosítják a fajtaeredetet;
izotópelemzéssel visszafejtik a termék földrajzi eredetét;
spektroszkópiás módszerekkel kimutatják az adalékokat;
blokklánc-alapú rendszerekkel követik végig az élelmiszer útját a termelőtől a boltok polcáig.
Lehet otthon is szűrni a kamu kaját? – Tippek átlagfogyasztóknak
A legtöbbünk nem biokémikus, de van néhány egyszerű módszer, amivel kiszúrható a gyanús áru:
Ha valami túl olcsó, hogy igaz legyen, valószínűleg nem is az – főleg olaj, méz, bor esetén;
Ellenőrizzük az eredetmegjelöléseket: a DOP, IGP jelölések nem díszek, hanem garanciák;
Keressünk termelői forrásokat, helyi piacokat vagy megbízható webshopokat;
Gyanús a túl sima textúra vagy a túl harsány szín? Lehet, hogy trükköztek vele.
Valódi ízekre vágyna? Ne dőljön be a címkének!
Az élelmiszerhamisítás nem csak a pénztárcánkat, hanem a tudatosságunkat is teszteli. Egy gyanútlan vásárlás mögött akár hosszú távú egészségügyi következmények is húzódhatnak. Nem kell paranoiásnak lenni – de józanul gyanakvónak igen. Aki tájékozott, az nemcsak jobban étkezik, de biztonságosabban is.
