A szürke zóna tisztítása – vagyonelkobzás lehetősége
A kormányzat hozzányúl a vagyonvisszaszerzés és elkobzás szabályrendszeréhez.
Ha a vagyon értéke feltűnően nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme és nincs életszerű magyarázat a forrásra, akkor akár jogerős ítélet nélkül is elkobozható lesz a felhalmozott magánvagyon. Vajon ki robbantja Magyarországon az atombombát?
A kormányzat hozzányúl a vagyonvisszaszerzés és elkobzás szabályrendszeréhez, amiről meg is kezdte a társadalmi egyeztetést az Igazságügyi Minisztérium. A büntetőjogi tárgyú törvények módosítását azzal indokolja a Tuzson Bence miniszter által vezetett tárca, hogy az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi
kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon. A törvényalkotók úgy látják, a szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését.
Mi most az utóbbi célt vesszük figyelembe, ugyanis a minisztérium rögzíti, hogy a törvény átültetné a magyar jogrendbe a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelvet. Emellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsimet hozna létre, amely nem csak az uniós szabályozásnak felel meg,
hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába. A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is - derül ki a szövegből.
Bár a magyar módosításból nem derül ki, hogy mikor kobozhatják el ezután az „ismeretlen eredetű” vagyont, az Európai Unió hivatkozott szabályai világos keretet adnak annak, mikor és hogyan lehet visszaszerezni a bűncselekményekből származó vagyont, még akkor is, ha a konkrét bűnt nem sikerült teljes bizonyossággal rábizonyítani a gyanúsítottra. Így próbálnák megakadályozni, hogy a szervezett bűnözés ne profitálhasson a „szürke zónában maradt” pénzekből.
Akkor alkalmazható ez a szabály, ha a hagyományos elkobzás – például ítélet után – nem lehetséges jogi vagy bizonyítási okból, de a vagyon már azonosítható, esetleg befagyasztották, és vannak komoly jelek, hogy bűncselekményből származik. Az ügynek olyan bűncselekményhez kell kapcsolódnia, amelynek büntetési tétele legalább négy év, vagyis a viszonylag súlyosabb bűnök körébe tartozik.
A bíróság akkor rendelheti el az elkobzást, ha meggyőződött arról, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető, és a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott. Ez az úgynevezett „súlyossági küszöb” csak olyan ügyeknél lép életbe, ahol a haszon nagysága, illetve a szervezettség szintje ezt indokolja.
Az ítélet nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összképén alapul. Az uniós irányelv szerint ilyenek például, ha
a vagyon értéke feltűnően nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme,
nincs életszerű magyarázat a forrásra,
a személy kapcsolatban áll bűnszervezetekkel,
a vagyon megtalálásának módja is gyanús,
vagy a bűnözés modus operandija rendszeres, haszonszerzésre berendezkedett.
Fontos továbbá az is, hogy az uniós szabály teret enged a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzhetik, ha aránytalanul súlyos vagy észszerűtlen lenne, előírhatják, hogy a vagyon időben is kapcsolódjon a bűncselekményhez, és kötelesek védeni a jóhiszemű harmadik személyeket (például: örökösök, üzlettársak).
Sőt, miközben a jogorvoslat lehetőségét minden esetben garantálni kell, nem feltétel, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a tények és bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűnös eredetű.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után is lehetséges, vagy önálló eljárásként is lefolytatható.
Ugyanakkor a szabály kizárólag büntetőeljárásokra vonatkozik, nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési eljárásokat. Ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben tovább is szigoríthatnak.
Öt igen, és indulhat az elkobzás:
Van folyamatban lévő, 4 év feletti tételekkel járó bűnügy?
A vagyon azonosított vagy befagyasztott?
Vannak utaló jelek a bűnös eredetre?
A bíróság meggyőződhet a bűnszervezeti háttérről és a jelentős haszonról?
Az elkobzás arányos, és a harmadik felek jogai védettek?
Ez csak azért is érdekes, mert Magyar Péter többek között azzal is kampányol, hogy "az ellopott állami vagyont" visszaszerzik egy választási győzelem esetén. A Tisza párt programjában szerepel a Nemzeti Vagyonvédelmi és -Visszaszerzési Hivatal létrehozása, amely a terveik szerint egy független, szuperjogokkal rendelkező szervezet lenne, amely kivizsgálja az elmúlt 20 év korrupciós ügyeit, kormánytól, pártállástól függetlenül.
